Blog

A merevedési zavar – más néven potenciazavar, orvosi nevén erectilis diszfunkció – az urológia egyik leggyakrabban előforduló panasza. Szexuálisan aktív férfiaknál bármely életkorban jelentkezhet, és nemcsak az életminőséget befolyásolja, hanem sok esetben fontos jelzőtünete lehet egyéb, háttérben álló betegségeknek is.

A merevedési zavar kezelése minden esetben alapos urológiai vizsgálattal kezdődik. Az urológus feladata nem pusztán a tünet enyhítése, hanem a kiváltó okok pontos feltárása is. Ennek során kiemelt figyelmet kapnak az érrendszeri, hormonális és pszichés tényezők, mivel a panasz hátterében gyakran több ok együttesen áll.

A kiváltó tényezők nagyjából azonos arányban lehetnek pszichés és szervi eredetűek. Gyakori tévhit, hogy a merevedési zavar elsődleges oka a tesztoszteronhiány. Bár hormonális eltérés valóban szerepelhet az okok között, a mindennapi urológiai gyakorlatban ez viszonylag ritkán bizonyul fő tényezőnek.

Ezzel szemben a leggyakoribb okok közé tartozik:

• a magas vérnyomás és annak gyógyszeres kezelése,

• a cukorbetegség,

• valamint a dohányzás és egyéb kedvezőtlen életmódbeli tényezők.

Ezekben az esetekben közös nevező az érfalak károsodása, amely messze a leggyakoribb szervi oka a merevedési zavarnak. Az erekció kialakulásához a pénisz barlangos testei vérrel telítődnek fel, amely két rendkívül kis átmérőjű artérián keresztül történik. Ezek az erek különösen érzékenyek az érrendszeri elváltozásokra, ezért gyakran már korai stádiumban jelzik az érfali károsodást – sokszor még a szív koszorúerei előtt. Emiatt nem ritka, hogy akár kardiológiai vizsgálat során is rákérdeznek a merevedési zavar fennállására, mivel ez fontos információt nyújt az érrendszer általános állapotáról.

Az érelmeszesedés folyamata többé-kevésbé mindenkinél megindul a harmincas évek közepétől. Hogy ez a folyamat 50–70 éves korra milyen mértékben válik meghatározóvá, nagymértékben függ az életmódtól: az étrendtől, a rendszeres testmozgástól, a dohányzástól, az alkoholfogyasztástól, valamint az esetlegesen fennálló alapbetegségektől.

Az urológiai vizsgálat során részletes kórelőzmény-felvétel történik, amelyet szükség esetén laborvizsgálatok – például hormonértékek ellenőrzése – és további célzott diagnosztikai lépések egészítenek ki. Amennyiben a szervi okok kizárhatók, vagy a panasz fennállásában pszichés tényezők is szerepet játszanak, pszichológus vagy szexuálpszichológus bevonása is indokolt lehet.

A merevedési zavar kezelése az esetek döntő többségében sikeres. Elsődleges célunk mindig a kiváltó ok kezelése, amennyiben erre lehetőség van. Ha az alapbetegség nem szüntethető meg, vagy a kivizsgálás ideje alatt átmeneti megoldásra van szükség, korszerű gyógyszeres kezeléssel az erektilis funkció hatékonyan és biztonságosan helyreállítható.

Ritkább esetekben, amikor a szájon át szedhető készítmények nem hoznak megfelelő eredményt, további terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak, amelyekről az urológus részletes tájékoztatást ad.

Merevedési zavar esetén mindenképpen javasolt urológus szakorvos felkeresése, hiszen a probléma a legtöbb esetben kezelhető, és minden esetben indokolt a kivizsgálása.