Blog

A magas vérnyomás, vagyis a hipertónia napjaink egyik leggyakoribb népbetegsége, amely különösen veszélyes azért, mert a kezdeti stádiumban szinte teljesen tünetmentes. Hazánkban a 19 év feletti lakosság közel 40%-át érinti, ám sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már komoly szövődmények alakultak ki. Pedig a rendszeres szűrés és az időben megkezdett kezelés jelentősen csökkentheti a súlyos következmények kockázatát.

Mi számít magas vérnyomásnak?

A vérnyomás két értékből áll: a szisztolés (felső) és a diasztolés (alsó) értékből. A szisztolés érték a szív összehúzódásakor mérhető nyomást, míg a diasztolés érték a szív elernyedésekor fennálló nyomást jelzi. 

A 2024-es Európai Kardiológiai Társaság (ESC) irányelvei szerint a vérnyomás három kategóriába sorolható:
1. Nem emelkedett vérnyomás: szisztolés kisebb, mint 120 Hgmm és diasztolés kisebb, mint 70 Hgmm.
2. Emelkedett vérnyomás: szisztolés 120–139 Hgmm vagy diasztolés 70–89 Hgmm.
3. Magas vérnyomás (hipertónia): szisztolés nagyobb, mint 140 Hgmm vagy diasztolés nagyobb, mint 90 Hgmm.

Nemcsak a szisztolés érték emelkedése számít veszélyesnek: az izolált diasztolés hipertónia, amikor az alsó érték kórosan magas, szintén súlyos egészségügyi kockázatot jelent.

A magas vérnyomás „csendes gyilkosa”
A hipertónia sokáig nem okoz panaszt, ezért gyakran csak más betegség kapcsán vagy már a szövődmények megjelenésekor diagnosztizálják. A leggyakoribb tünetek közé tartozik:
• Fejfájás, fülzúgás, szédülés.
• Látásromlás.
• Általános gyengeség, rossz közérzet.
• Súlyos esetben: szívinfarktus, stroke, vesebetegség vagy szívelégtelenség.
A rendszeres vérnyomásmérés, különösen 40 éves kor felett, kulcsfontosságú a betegség korai felismeréséhez.

A hipertónia okai és kockázati tényezői

A magas vérnyomás kialakulásában a genetika jelentős szerepet játszhat, hiszen az örökletes hajlam növeli a kockázatot. Ugyanakkor az életmódbeli tényezők – például a mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, dohányzás és alkoholfogyasztás – is alapvetően hozzájárulnak. A stressz és az elhízás szintén fontos rizikófaktorok.

Hogyan előzhető meg a magas vérnyomás?

Az egészséges életmód kulcsszerepet játszik a hipertónia megelőzésében és kezelésében. Az alábbi lépések segíthetnek:
• Táplálkozás: A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, sovány húsokban, hüvelyesekben és olívaolajban, jelentősen csökkentheti a vérnyomást. Kerülendők a vörös húsok, a zsíros és túl sós ételek.
• Rendszeres mozgás: Hetente legalább kétszer 20 perc intenzív mozgás már bizonyítottan csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.
• Testsúlykontroll: Az egészséges testsúly fenntartása segít csökkenteni a szív- és érrendszeri terhelést.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fontos megérteni, hogy egyetlen magas vérnyomásérték önmagában nem elég a diagnózishoz. Az orvos többszöri vérnyomásmérést végezhet, valamint szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozást (ABPM) is elrendelhet. A diagnózis pontosítása érdekében rendszerint laborvizsgálatok, EKG, szívultrahang és más képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Miért fontos a megelőzés?

A kezeletlen magas vérnyomás számos súlyos szövődményhez vezethet, például érelmeszesedéshez, szívkoszorúér-betegséghez, agyi érkatasztrófához (stroke) vagy veseelégtelenséghez. Az érelmeszesedés során a verőerekben zsíros plakkok rakódnak le, amelyek beszűkítik az ereket és csökkentik azok rugalmasságát. Ez a folyamat hosszú távon jelentősen rontja a szervezet vérkeringését és oxigénellátását.

Mikor végezzünk szűrővizsgálatokat?

40 éves kor felett javasolt évente szív- és érrendszeri állapotfelmérésen részt venni. Ennek része lehet a vérnyomásmérés, a laborvizsgálat, az EKG és szívultrahang, valamint szükség esetén terheléses EKG vagy 24 órás Holter-vizsgálat. A korai szűrés lehetővé teszi, hogy még a tünetmentes szakaszban felismerjük a problémát, és időben megkezdjük a kezelést.

A magas vérnyomás gyakran „csendes gyilkosként” lappang, és csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már komoly szövődményeket okoz. A rendszeres vérnyomásellenőrzés, az egészséges életmód és a szűrővizsgálatok segítenek abban, hogy időben felismerjük a problémát, és megtegyük a szükséges lépéseket a hosszú, egészséges élet érdekében. Ne várjuk meg, amíg baj lesz – tegyünk ma az egészségünkért!