Blog

A hűvös, nyirkosabb idő beköszöntével egyre szaporodnak a légúti megbetegedések. Viszonylag ritkábban kerül szóba ennek kapcsán a pulmonológia, pedig súlyosabb tünetek kialakulása esetén már nem elég, ha csak a háziorvosunkat keressük fel.

A téma aktualitása okán beszélgettünk szakorvosunkkal, dr. Czebe Krisztina pulmonológus főorvossal.

Kezdjük a beszélgetést egy rövid bemutatással.

Dr. Czebe Krisztina március óta gazdagítja a Tagore Medical Center orvos csapatát. A pulmonológián belül szakterülete a tüdő és a hörgők betegségeinek (allergiás betegségek, asztma, COPD) diagnosztizálása, kezelése és gondozása, de a tüdőtranszplantáció területén is jártasságot szerzett. A doktornő intézetünk mellett Tapolcán felnőtt tüdőgyógyászati szakrendelést vezet, valamint a Tapolcai Deák Jenő Kórház Tüdőgyógyászati Rehabilitációs Osztály főorvosa.

Mesélne nekünk arról, hogy milyen típusú megbetegedésekkel keresik fel a leggyakrabban?

Leggyakrabban nehézlégzéssel, hosszas köhögéssel járó megbetegedések és allergiás, asztmatikus tünetek kapcsán keresnek fel pácienseim.  Sokan közülük erős dohányosok, melynek eredményeként pulmonológiai jellegű problémáik sajnos fokozódnak.

Hogyan jutnak el Önhöz a betegek? Sokat halogatják, és már rossz állapotban, vagy még a probléma kezdetén fordulnak orvoshoz?

Sokan hetek óta tartó megmagyarázhatatlan eredetű légúti panaszokkal keresnek fel – néhányan önszántukból, néhányan már a család unszolására. A két leggyakoribb tünet a nehézlégzés és a köhögés sok esetben nem csak tüdő, hanem szív eredetű is lehet, így szoros az együttműködés a kardiológus kollégákkal. Hasonló a helyzet a gasztroenterológusokkal is, amikor pl. a köhögés hátterében gyomorsav túltengés, ún. reflux áll. Ugyan így a gégészekkel is tartunk konzultációt, mert lehet, hogy elhúzódó, krónikus arcüreggyulladás vagy orrpolipozis tartja fenn a köhögést. Sokszor együttesen tudunk segíteni a betegek panaszain. Mindehhez a betegek nagyon alapos kikérdezése, a tünetek átbeszélése alapvető fontosságú, amire elég időt kell szánni.

Mi történik egy pulmonológiai kivizsgálás során?

Az alapos kikérdezés, anamnézis felvétele után az egészségügyi probléma okát leginkább feltáró légzésfunkciós vizsgálatot vagy képalkotó eljárást (mellkas röntgent és CT vizsgálatot vagy ritkábban ultrahang vagy MR vizsgálatot) alkalmazunk, míg az allergia vizsgálatához vérvizsgálatot vagy bőrpróbát (Prick teszt) végzünk. A kivizsgálás és képalkotó diagnosztikák eredményei alapján a szakorvos beállítja a gyógyszeres kezelést, előírja a kontrollok gyakoriságát vagy a kórházi ellátás, esetleg műtét szükségességét. A tüdőbetegségek kezelésére, az állapotok stabilizálására általánosságban pedig a gyógyszerek széles spektruma áll rendelkezésre.

Már kialakult tüdőbetegség kapcsán a gyógyszereken túl milyen egyéb módszerekkel javíthatunk állapotunkon?

Sok esetben a páciens elsődleges teendője a dohányzásról való leszokás, vagy legalább a napi mennyiség csökkentése.

A testmozgás a másik legjobb módja a légzőrendszer karbantartásának. Jól kontrollált tüdőbetegség (COPD, asztma) esetén a magasabb pulzusszám sem lehet akadály, hiszen erre is lehet gyógyszeres segítség, illetve a rendszeres edzés segíti a pulzus csökkentését- ami eleve a nehézlégzés megélését is enyhíti- de segít a hörgők tisztulásában, illetve megerősíti és növeli a tüdő kapacitását. Javaslom, hogy a gyógyszerhasználaton túl legyen életmódunk része a rendszeres testmozgás, ne féljünk tőle. Lényegében szinte bármilyen testmozgást végezhetünk, csak vegyük figyelembe aktuális erőnlétünket, és orvosunkkal való konzultálás után megfontoltan építsük be a testmozgást a mindennapi életünkbe (pollenszezonban az arra érzékenyek inkább teremsportot válasszanak).

Köszönjük dr. Czebe Krisztinának a beszélgetést, melyet hamarosan folytatni tervezünk a Covid legújabb válfajával kapcsolatos tudnivalókról.