Inkontinencia – ne féljünk beszélni róla!

Az inkontinencia sokkal gyakoribb probléma, mint azt a legtöbben gondolják – mégis kevesen beszélnek róla nyíltan.

Sokan az öregedés természetes velejárójának tartják, mások szégyellik, ezért inkább együtt élnek a kellemetlen tünetekkel. Pedig az akaratlan vizeletvesztés nemcsak kezelhető, hanem sok esetben jelentősen javítható vagy akár meg is szüntethető.

Ennek a problémának a részleteit osztja meg velünk dr. Varga Bálint urológus szakorvos.

Az inkontinencia akaratlan vizeletvesztést jelent. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban nőknél jelentkezik – különösen szülés után, fiatal felnőttkorban vagy idősebb korban. Gyermekeknél is kialakulhat, például éjszakai bevizelés formájában, azonban annak kivizsgálása külön gyermekgyógyászati terület.

Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a probléma már a mindennapi életüket is befolyásolja: kerülik a sportot, az utazást, a társasági programokat, vagy állandó stresszt okoz számukra, hogy „vajon időben odaérnek-e”.

Stressz inkontinencia – amikor egy köhögés is problémát okozhat

A stressz inkontinencia során a vizeletvesztés valamilyen fizikai terhelés hatására jelentkezik. Ilyen lehet:

• köhögés,
• tüsszentés,
• nevetés,
• emelés,
• sportolás.

Ennek hátterében legtöbbször a medencefenék és a húgyhólyagot tartó izmok meggyengülése áll. A tünetek az enyhe, néhány cseppes vizeletvesztéstől akár jelentősebb panaszokig terjedhetnek.

Enyhébb esetekben medencefenékizom-erősítő gyógytorna, életmódbeli változások elegendőek. Súlyosabb esetben olyan műtéti műtéti megoldás is szóba jöhet, mint a tartószalagműtétek (TOT vagy TVT eljárás).

Késztetéses („urge”) inkontinencia

Ebben az esetben a páciens hirtelen, erős vizelési ingert érez, amely annyira intenzív lehet, hogy nem ér el időben a mosdóig.

A kezelés többféle módon történhet:

• gyógyszeres terápiával,
• hólyagtréninggel és viselkedésterápiával,
• speciális gyógytornával,
• kismedencei biofeedback kezeléssel.

Sok páciens számára már az is megkönnyebbülést jelent, amikor kiderül, hogy a tünetek mögött egy jól kezelhető állapot áll.

Túlaktív hólyag

Létezik olyan állapot is, amikor gyakori és hirtelen vizelési inger jelentkezik, de tényleges vizeletvesztés nem történik. Ezt túlaktív hólyag szindrómának nevezzük.

A pontos diagnózis felállítása azért fontos, mert ennek a panasznak a kezelése eltér az inkontinencia egyéb formáitól.

Az inkontinencia diagnózisának felállításához részletes kivizsgálás szükséges. Ennek része lehet:

• a részletes kórelőzmény felvétele,
• vizelési napló vezetése,
• fizikális vizsgálat, ideértve a medencefenék vizsgálatát nőknél,
• szükség esetén urodinámiás vagy képalkotó vizsgálat.

Mivel a különböző típusok gyakran keverednek, ezért a pontos diagnózis a további kezelés sarokpontja.

Az inkontinenciát sokan kizárólag női problémának gondolják, pedig férfiaknál is előfordulhat. Náluk leggyakrabban különböző urológiai műtétek – különösen prosztataműtétek – után jelentkezik.

A férfiak kezelése összetettebb lehet, de ma már olyan korszerű megoldások is rendelkezésre állnak, mint a:

• medencefenékizom-erősítés,
• speciális izomtréning,
• elektromodulációs kezelés,
• műsphincter (mesterséges záróizom) beültetése.

Az inkontinencia nem „kellemetlen velejáró”, amit el kell viselni. Kezelhető egészségügyi probléma, amely jelentősen ronthatja az életminőséget, az önbizalmat és a társas kapcsolatokat is.

Minél korábban történik meg a kivizsgálás, annál nagyobb az esély arra, hogy a panaszok jól kezelhetők legyenek – akár műtét nélkül is.

A megfelelő terápia kiválasztásához minden esetben személyre szabott orvosi vizsgálat szükséges, de az első lépés egyszerűen csak annyi, hogy beszéljünk róla.

Vissza