Blog

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a betegek egy jelentős része nem szedi pontosan az előírt gyógyszereit, ami jelentősen csökkenti a kezeléstől elvárt kedvező eredményt. Különösen igaz ez a koleszterincsökkentő gyógyszerekre (sztatinok), mivel ezen gyógyszerek szedése esetén a betegek nem éreznek pozitív hatást, és elhagyásakor sem jelentkezik azonnal olyan tünet, amely ijesztő lenne a számukra. Ugyanakkor ezen gyógyszerek elhagyása rendkívüli mértékben növeli a szív és érrendszeri események - mint a szívinfarktus vagy a stroke – bekövetkezésének esélyeit.

Magyarországon minden második ember szív és érrendszeri megbetegedések következtében hal meg. A magas halálozás egyik fő oka, hogy a betegek nem szedik pontosan, vagy teljesen elhagyják az előírt koleszterincsökkentő gyógyszereiket. Számos klinikai kutatás bizonyította, hogy a kezelés során a várható haszon jócskán elmarad, vagy csak részben valósul meg, mivel a betegek egy része elhanyagolja a gyógyszerszedést. Sajnos a koleszterincsökkentő gyógyszerek esetében a legrosszabb a betegek együttműködési hajlandósága.

Ebben a kedvezőtlen gyógyszerszedési attitűdben nagy szerepe van a gyakran rosszul értelmezett híreknek, illetve a közösségi médiában előforduló tévhiteknek, nem megalapozott, szakmai kontrollt nélkülöző véleményeknek.

Az ily módon elbizonytalanított betegek túlélési esélyei lényegesen rosszabbak; gyakoribb esetükben a stroke, a szívinfarktus, vagy a szív eredetű halálozás kockázata. Egy dán felmérés szerint a sztatinokkal kapcsolatos negatív sajtóhírek 10%-kal növelték a koleszterincsökkentő gyógyszerek elhagyásának valószínűségét. Egy ausztrál televízióműsor, amely kétségbe vonta a sztatinok kedvező hatását, 60 000 beteget késztetett arra, hogy abbahagyják a gyógyszer szedését. Ha ezek a betegek 5 évig nem szednek koleszterincsökkentőt, akkor 1500-3000 szívinfarktus, vagy stroke várható körükben. Emberek ezrei halhatnak meg csak azért, mert felültek a médiában elhangzó, tudományosan nem alátámasztott véleményeknek!

A sztatinterápia lényege, hogy olyan emberek kapnak koleszterinszint csökkentő gyógyszert, akiknél emelkedett a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata. A kockázatnak megfelelően különbözik a javasolt koleszterinszint is: míg pl. egy „átlagos” 50 éves magasvérnyomással küzdő magyar hölgynél a rossz (LDL) koleszterint 3,0 mmol/l alatt kell tartani, addig egy szívinfarktuson átesett betegnél 1,4 mmol/l alatti érték elérése szükséges.

Természetesen, mint minden gyógyszeres kezelésnél, itt is előfordulhatnak mellékhatások: izom és ízületi fájdalom, enyhe májfunkció emelkedés, de ezek szakmai segítséggel többnyire kedvezően befolyásolhatók.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy betegeink egészségi állapotának, valamint a koleszterincsökkentő gyógyszer szükségességének megítélését ne a környezetükből érkező laikus véleményekre és közösségi felületekről szerzett álhírekre alapozzák. Bátran bízzák magukat az általuk választott kezelőorvosra és működjenek vele együtt, hiszen a legnagyobb szaktudással sem hozhatók helyre a gyógyszer elhagyása miatt kialakuló esetleges károsodások.